Döntését Alexandre de Moraes bíró a legfelsőbb választási bíróság (TSE) hétfői kérelme alapján hozta meg. A testület aznap maga is vizsgálatot indított, amiért az államfő politikai és gazdasági hatalmával visszaélve azt hangoztatja, hogy ellenfelei az elektronikus választási rendszert kihasználva el akarják csalni a jövő évi választásokat.
A bíró azt mondta, a legfelsőbb bíróság vizsgálatának célja megállapítani, hogy tettével Bolsonaro elkövette-e egyebek között a sértegetés, rágalmazás és becsületsértés bűncselekményét. „A köztársaság elnöke törvénysértő cselekedetekkel gyanúsította a legfelsőbb bíróság tagjait a tömegtájékoztatási eszközökön és a közösségi hálózatokon keresztül, hogy aláássa a bírói hatalmat és veszélyeztesse annak függetlenségét” – írta határozatában Moraes bíró.
A vizsgálatnak ki kell terjednie arra a múlt csütörtöki, Facebookon közvetített több mint kétórás egyenes adásra is, amelyben Bolsonaro a legkisebb bizonyíték nélkül hosszasan beszélt arról: meggyőződése, hogy az 1996-ban bevezetett elektronikus urnák segítségével csalások történtek az előző két elnökválasztás során.
A TSE azt követően voksolt a Bolsonaro elleni nyomozás megindítása mellett, hogy az elnök egy olyan választási rendszer fenntartásával vádolta a bíróság tagjait, amelynek célja Luiz Inácio Lula da Silva korábbi baloldali elnök újbóli hatalomra segítése.
A hivatalban lévő jobboldali elnök nyomtatott bizonylatok kötelezővé tételét követeli, amelyekkel szerinte - vitatott eredmények esetén - igazolhatók lennének az elektronikusan leadott szavazatok. Hozzátette: előfordulhat, hogy nem fogadja el a következő évben esedékes elnökválasztás eredményét, ha nem eszközölnek változtatásokat a rendszeren. Korábban azt is mondta: ha nem lesznek nyomtatott bizonylatok, akkor választások sem lesznek 2022-ben.
Bolsonaro javaslatáról csütörtökön szavaz egy kongresszusi bizottság. Az elnök hívei több városban tüntettek a hétvégén, támogatásukról biztosítva a felvetést.
